Gáspár András Gimnázium Bihar
Gáspár András - Iskolánk névadója
Iskolánk névadója 1804 novemberében született Kecskeméten. Édesapja a város megbecsült polgára (csizmadia mester) volt.
Tanulmányait a helyi iskolában kezdte el. Édesanyja mesterségét folytatva került Pestre, ahol mindössze 17 évesen önként , közlegényként beállt katonának. Itt viszonylag gyorsan, csak személyes érdemeinek köszönhetően fokozatosan emelkedett a ranglétrán: csakhamar tizedes, 1825-ben őrmester, 1831-ben hadnagy, 1832-ben főhadnagy, 1846-ban kapitány.
Kiváló lovasként és a lovakhoz kitűnően értő tisztként csakhamar Bécsbe rendelték, ahol a császári udvar lovainak betanítását bízták rá, majd pedig az 1840-es évek elején Ferenc József főherceg lovaglótanára lesz. Érdemeiért 1846-ban első Miklós cár a szent Vladimir érdemrenddel tüntette ki.
1838-ban házasságot köt a Biharon lakó Ercsey Emiliával . 1847-ben hadgyakorlaton jobb lába súlyosan megsérül, majd a püspökfürdői gyógykúra után visszatér ezredéhez, ahol nyugdíjaztatását kéri. Felettesei erről hallani sem akarnak.
1848 júliusában ezredét Dél-Magyarországra rendelik, ahol Gáspár András is leteszi az esküt a magyar alkotmányra.
Honvédtisztként első sikereit 1848 szeptemberében Ozoránál éri el, amiért is ezredessé nevezik ki. 1848 októberében újabb sikert ér el, hadosztályával elfog egy 1900 főből álló osztrák csapatot. 1848 decemberében a móri vereség után Gáspár András csapata biztosította a szétvert honvéd sereg visszavonulását. 1849 februárjában a kápolnai ütközetben 1 ágyút foglalt el az osztrákoktól, majd áprilisban jelentős szerepet vállalta hatvani győzelem kivívásában. Az isaszegi ütközetben tanúsított magatartásáért tábornoknak nevezték ki.
A függetlenségi nyilatkozat hírére, valamint kiújult lábsebe miatt szabadságot kér. Az orosz csapatok támadásának hírére visszatér csapatához, ahol 1849 augusztus 13-i világosi fegyverletétel után orosz fogságba kerül. A Haynau-vezette hadbíróság figyelembe vette, hogy nem aktív tisztként került fogságba, ezért "csak" 12 évi várfogságra ítélte. Felesége közbenjárására másfél év múlva amnesztiával szabadul.
Kiszabadulva, Biharon telepedett le, ahol birtokai jövedelméből és postamesteri fizetéséből élt családjával.
A politikai életbe 1867-et követően tért vissza, amikor is háromszor választották meg Bihar vármegye országgyűlési képviselőjévé. Jelentős szerepet játszott a bihari honvédegylet létrehozásában, 1869-ben ő vezette az aradi megemlékezésen résztvevőit.
Fia korai halála megviselte, ezért visszavonult a közéletből.
Biharon 1884. augusztus 5.-én életének 80. évében halt meg, a helyi temetőben temették el. Az időközben elhagyatott temetőrészből Gáspár András hamvait 1999-ben méltóbb helyre költöztették, végső nyughelyét egy díszesebb emlékmű jelöli ,ahol a helybeliek évente emlékeznek a hős, a hazájához, adott szavához hű tábornokra.
<iframe src="http://www.facebook.com/plugins/like.php?href=http://www.facebook.com/chromeball&layout=button_count&show_faces=false&width=450&action=like&font=trebuchet+ms&colorscheme=light&height=21" scrolling="no" frameborder="0" style="border:none; overflow:hidden; width:100px; height:21px;" allowTransparency="true"></iframe>>Néhány szóban Biharról
A valamikor vármegyének nevet adó helység Nagyváradtól északra (attól mintegy 8km-re), a Szatmárnémeti úton, a Hegyköznek nevezett dombvidék lábánál található.
A település kezdetei az újkőkorra nyúlnak vissza. Viszontagságos történelmének legjellegzetesebb vonása, hogy a kezdetektől napjainkig állandó és népes lakóssággal rendelkezett, köszönhetően a kedvező földrajzi adottságoknak.
Jelenleg a három ezret meghaladó lélekszámnak köszönhetően községközpont. Az elmúlt évtizedek társadalmi és gazdasági változásait követően népessége a városokról vissza-, vagy betelepülőkkel gyarapodott. Lakói jobbára gazdálkodók, főleg a közeli város piacait látják el zöldséggel vagy állati eredetű termékekkel, gyümölccsel illetve a fiatalabbak a jelenleg felkapott szakmákban dolgoznak. A fellendülő vállalkozási kedvnek köszönhetően számos üzlet, szolgáltató egység vagy ipari létesítmény jött létre.
A lakosság felekezeti megoszlása a következő: javarészt református, őket számbelileg a római - katólikusok és a baptisták, majd pedig az ortodoxok követik.
A faluban a közeli város szívó hatása ellenére viszonylag népes iskola működik.
A falu gazdag történelmi múlttal rendelkezik.
Legismertebb nevezetessége a IX. században egy bronzkori sáncvár közelében emelt kiterjedésű földvár. A honfoglalás korában Anonymus szerint Ménmarót vajdaságának központja. Az államalapítás időszakában a vármegye és a püspökség illetve a hercegség székhelye volt. A vár többszöri feldúlása a XI. század folyamán bebizonyította stratégiai szerepének hanyatlását és éppen ezért a vármegye központját Szent László király a közeli Nagyváradra helyezte. A várat a XVIII. század elején végleg magára hagyták, úgyhogy az 1847-ben errefelé járó Petőfi Sándor csupán nagy kiterjedéséről tett említést.
A falu lakói mindig is aktívan kivették részüket a népünk sorsát meghatározó eseményekből. Így történt ez a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc vagy az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc során. Talán ezzel is magyarázható, hogy a falu temetőjében nyert nyughelyet Gáspár András honvéd tábornok, iskolánk későbbi névadója.
